30szeptember2014

JÁRÁSOK 2013 - Járások kialakítása, járási hivatalok

Bírósági törvény 2012 és új ügyészségi törvény 2012

Bírósági törvény 2012 és új ügyészségi törvény 2012 január 1-től. Átalakul a bíróságok igazgatása, három évre áthelyezhetők a bírók 2012-től. Elfogadták az új ügyészségi törvényt, átveheti a főügyész a nyomozásokat.

Januártól elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye, az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényt. Eszerint a tizennégy év után megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg kétharmados többséggel 9 évre a legalább ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírók közül. Hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). Az OBH elnöke újraválasztható, ha lejár a megbízatása, ha pedig a parlament addig nem talál a helyére új elnököt, mandátuma az utódja megválasztásáig meghosszabbodik.

A bírósági hivatal elnökének feladata lesz a többi között, hogy - az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása érdekében - másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára. Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi, igazgatási feladatot azonban nem végez majd. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból - egy ítélőtáblaiból, öt törvényszékiből, hét helyi bíróságiból és egy munkaügyiből - fog állni. A bírói tanács elnöki tisztségét a tagok tölthetik be félévenkénti rotációval, a tagokat pedig az összbírói értekezletek által delegált küldöttek választják maguk közül. Az államfő vagy az OBT kétharmados többséggel hozott indítványára a parlament megfoszthatja tisztségétől a bírósági hivatal elnökét.

A Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. A főbírót továbbra is az Országgyűlés választja - a minimum ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül - kétharmados többséggel 9 évre, a köztársasági elnök jelölésére. Ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és - amennyiben egy büntetőügy megyei szinten kezdődik - a harmadfokú eljárás lefolytatása. Továbbra is végzi majd a joggyakorlat egységesítését, és dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről, indokolt esetben a megsemmisítésükről, továbbá megállapíthatja, ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.

A fideszes Papcsák Ferenc zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával a Ház úgy határozott, hogy az államfő az OBH és a Kúria elnökének személyére december 15-ig tegyen javaslatot, és őket a parlament még ebben az évben válassza meg. A módosító indítvány alapján a Legfelsőbb Bíróságot vezető Baka Andrást pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni. A főbíró a parlamenti vitában november elején élesen bírálta az igazságszolgáltatási reform tervét, amiért az korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat ad az OBH elnökének kezébe. A záróvitában elhangzottakra reagálva Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta: Baka András nem lehet a Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak a kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.

A bírósági rendszer az igazságszolgáltatási reform után is négyszintű marad: az LB helyébe a Kúria lép, az ítélőtáblák alatt pedig megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és - 2013. január 1-jétől - járásbíróságok helyezkednek el. Ezeken kívül - az ugyancsak 2013-tól a munkaügyi bíróságokat felváltó - közigazgatási és munkaügyi bíróságok működhetnek különbíróságként, amelyek csak első fokon járhatnak majd el, a határozataik elleni fellebbezést pedig a törvényszékek fogják elbírálni.

A bírói pályázatokról az OBH-elnök dönthet, akár a bírói tanácsok által hozott rangsortól eltérve is, de az álláshely betöltésére csak a rangsor első, második vagy harmadik helyén álló pályázót javasolhatja. Megüresedő álláshely esetén arról is határozhat, hogy az újat a megüresedés helyén vagy más bíróságon kell kiírni, illetve joga van arra, hogy nem ír ki pályázatot. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül. Erről, ha törvényszék illetékességi területén belül történik a kirendelés, a törvényszék elnöke dönt, ha azon kívül, akkor az OBH elnöke. A hivatal elnöke egyébként úgy is kiírhat bírói pályázatot, hogy meghatározza azt az időtartamot, amely alatt a bíró más szolgálati helyre kirendelhető. Ez a külön pótlékkal honorált mozgó bírói státusz. Az új értékelési szabályok szerint először a hároméves kinevezés letelte előtt, majd a határozatlan idejű kinevezést követő 3 év elteltével, ezt követően pedig nyolcévenként kell értékelni a bírákat, de lehetőség lesz soron kívüli értékelésre is. Az értékelés következménye lehet az alkalmatlanság megállapítása, így a bíró felmentése.

A bírói alapilletményekről rendelkező jogszabály - amelyet a Ház külön, 259 képviselő támogatásával, 87 ellenében, 11 tartózkodás mellett fogadott el - 14 fizetési fokozatot állapít meg, a továbblépésre három év elteltével nyílik lehetőség. Az igazságszolgáltatási reform koncepcióját Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozta ki, a normaszöveget pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készítette el és nyújtotta be a parlamentnek. Az indoklás szerint az új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek: a Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az OBH elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt.

A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn este fogadott el az Országgyűlés. Eszerint megszűnnek és január 1-jétől az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd - ugyanennyi igennel, 82 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett - fogadta el az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is.

A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész - a közjogi méltóságokhoz hasonlóan - hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult. További újdonság, hogy tanácskozási joggal részt vehet a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - ülésein. Emellett a büntetőeljárási törvény nyári módosításának megfelelően kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy az ügyész mely bíróságon emel vádat. Ezt az eljárás ésszerű időn belüli lefolytatása, illetve soron kívüli elbírálása érdekében teheti meg. A legfőbb ügyészt egyébként kilenc évre kétharmados többséggel választja meg a parlament, s ha utódját nem sikerül időben megválasztani, mandátuma az eredményes választásig meghosszabbodik.

A sarkalatos törvény alapján az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten dolgoznak, utasítást nekik csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat. A legfőbb ügyész a nyomozást bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja. A büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntető ügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához, illetve jogegységi eljárást is kezdeményezhet. Emellett továbbra is indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését.

A katonai ügyészek - e jogállásukat megtartva - 2012. január 1-jével betagozódnak az ügyészi szervezetbe, és a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek. A törvény felsorolja ugyan az ügyészi szervezet szintjeit - Legfőbb Ügyészség, fellebbviteli főügyészségek, főügyészségek, járási ügyészségek -, a teljes szervezetrendszer meghatározását azonban a legfőbb ügyészre bízza.

Változás, hogy a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést ezután néhány kivétellel az ügyészek nem maguk végzik majd, hanem az e tevékenységre feljogosított szervezetekkel végeztetik el, az indoklás szerint ez ugyanis speciális felkészültséget, állományt és eszközöket igényel.

A jogszabály szerint ha törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűségét vélelmezni kell. Erre a többi között a nemzeti vagyon feletti rendelkezéssel, a közpénzek jogszerűtlen felhasználásával, a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal, a természet és a termőföld védelmével, magánszemélyek fogyasztói szerződéseinek megtámadásával és családi jogállás megváltoztatásával összefüggésben nyílhat lehetőség.

A törvényjavaslat indoklásában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség önálló alkotmányos szervezetként egyetlen más szervnek, így az Országgyűlésnek sincs alárendelve, s a legfőbb ügyész parlament felé fennálló felelőssége is csak a beszámolási és a válaszadási kötelezettségre terjed ki. (MTI)



Newer news items:
Older news items:

Ha értesülni szeretne minden hírről, mely az új magyar járási rendszerrel kapcsolatos, kövessen minket a Facebook-on is!