22szeptember2017

JÁRÁSOK 2013 - Járások kialakítása, járási hivatalok

A járási hivatalokra szinte minden település igent mondott

A járási hivatalokra szinte minden település igent mondott. Mérföldfőhöz érkezett a magyar közigazgatási reform, amelynek a legfőbb vezérfonala, az ügyfelek, az állampolgárok számára elérhető, átlátható ügyintézés.

A képviselő-testületek felhatalmazását követően a polgármesterek országszerte aláírták azokat a megállapodásokat, amelyek rendezik hány köztisztviselő kerül át az önkormányzatoktól a járásokhoz, s milyen infrastruktúrát adnak át az államnak ingyenes használatba, ahol a hivatalok megkezdik a működésüket 2013. január 1-jén.

Három település  kivételével mindenhol sikerült megállapodni  a járási hivatalok felállításáról. Azokon a településeken, ahol okmányiroda működik, jövőre Kormányablak  lesz, amelyeket a járási hivatalok működtetnek majd. Így a 2011. január 1. óta működő 29 kormányablakhoz képest országszerte megsokszorozódik a Kormányablakok száma, 2013 végére 300 helyen nyílhat Kormányablak. Az államigazgatási feladatok újraosztása révén a településhez, helyi mérlegeléshez kötött ügyek intézése marad a polgármesteri hivataloknál, a jegyzőknél.

Ennek köszönhetően egyrészt jövőre könnyebbé, gyorsabbá válik az állampolgárok számára az ügyintézés, a Kormányablakokban megvalósul az úgynevezett „egyablakos ügyintézés”, másrészt a jegyzők válláról lekerül az az óriási teher és feladatmennyiség, amelyet a korábbi kormányok „pakoltak” oda, amely jelentősen hozzájárult az utóbbi években az önkormányzatok rossz finanszírozásához, drámai eladósodásához.

Október 31-éig országosan 2750 önkormányzattal, azaz a hazai települések 86%-ával kellett megkötni a járási hivatalok felállításáról szóló megállapodásokat. A települések vezetői pártállástól függetlenül szinte mindenütt felismerték azt, hogy a közigazgatás átalakítása az emberekért van, így szakmai szempontok alapján, példaértékű egyeztetés-sorozatot követően jutottak egyezségre a járási hivatalok fizikai kialakításáról a megyei és fővárosi kormánymegbízottak.

Az átadás – átvételi megállapodások értelmében országosan mintegy 10 000 köztisztviselő folytatja a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeiként felálló járási, kerületi hivatalokban a munkát.  Szegeden és Ercsiben nem született megállapodás, mivel a képviselő-testületek nem értettek egyet a megállapodás megkötésével, míg Dömösön  a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása miatt nem kerülhetett sor az aláírásra. Így a megyei kormánymegbízottak az említett 3 esetben határozattal fognak dönteni a járási hivatalok felállításához szükséges, megállapodásban  rendezendő kérdésekről legkésőbb november 15-éig.

Szintén ezekben a megállapodásokban rögzítették azt is, hogy a székhelyen felálló járási hivatal milyen módon biztosítja az ügyintézést a járásban élők számára. A járások kialakításánál alapelv volt, hogy az állampolgároknak a lehető legkevesebb idő alatt, lehetőleg utazás nélkül  lehessen ügyet intézni.  Ezért a járási székhelyeken felálló hivatal minden, a járáshoz tartozó településén megteremti az ügyintézés lehetőségét vagy állandó kirendeltség fenntartásával vagy ügysegédekkel, akik  hetente 1-2 nap, többnyire a polgármesteri hivatalokban várják majd az ügyfeleket, valamint az okmányirodák is változatlanul működni fognak ott, ahol eddig is.

A megállapodások aláírását követően, az év hátralévő részében is folytatódik  a járási hivatalok működésének előkészítése. Ezekben a hetekben zajlanak az egyeztetések a járási hivatalvezetők személyéről, akiket várhatóan december elején nevez ki a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az év hátralévő részében pedig a hivatali működés megkezdéséhez szükséges intézkedések (pl. szervezeti és működési szabályzat kidolgozása, belső szabályzatok kidolgozása, bélyegzők készítése, alapító okiratok előkészítése) történnek meg.

Az igazi változást jövő év végére fogják megtapasztalni az állampolgárok, amikor  a mostani okmányirodák bázisán megnyílnak a kormányablakok, amelyek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálataként biztosítják, hogy  közel 2500 ügyet lehessen  egy helyszínen elintézni.  Az országban 2013 végére közel 300 helyen jön létre kormányablak, amelyek az államigazgatási ügyek elintézésének elsődleges helyszíneként, ügyfélbarát, felkészült ügyintézőkkel szolgálják majd az állampolgárokat.

Mint ismert a kormány több mint egy évvel határozott a  járások kialakításról, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásként.  A cél olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez.   Ehhez kutatóintézeti tanulmány készült, majd közel egy hónapig adott lehetőséget a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hogy mindenki véleményezze a társadalmi egyeztetésre bocsátott  koncepciót.

Itt több mint 700 észrevétel érkezett, majd több hónapos egyeztetés vette kezdetét a megyei és kormánymegbízottak közreműködésével, mind a településvezetőkkel, mind szakmai szervezetek képviselőivel. A kormány nyáron döntött arról, hogy vidéken 175 járási, a fővárosban 23 kerületi hivatal jön létre, így 30 évvel a járási rendszer megszüntetése után, új szervezeti rendben és új céllal 2013. január 1-jével  ismét létrejönnek a magyar közigazgatás egykor szerves egységeként működő járási hivatalok, ahová többek között gyámügyekkel, egyes szociális és gyermekvédelmi, családtámogatási ügyekkel, köznevelési, állategészségügyi feladatokkal, szabálysértésekkel kell fordulni. (KIM Sajtó Főosztály)



Newer news items:
Older news items:

Ha értesülni szeretne minden hírről, mely az új magyar járási rendszerrel kapcsolatos, kövessen minket a Facebook-on is!