02október2014

JÁRÁSOK 2013 - Járások kialakítása, járási hivatalok

A körjegyzőség helyett közös önkormányzati hivatal lesz a járásokon belül 2013-tól

2013-tól a körjegyzőséget felváltja a közös önkormányzati hivatal, amelyet a járáson belüli települési önkormányzatok alkotnak, legalább kétezer fős összlakosság vagy legalább hét település összefogására. Változtatni csak a tervezett ötéves önkormányzati. A körjegyzőség helyett közös önkormányzati hivatal lesz a járásokon belül 2013-tól.

Hamarosan megjelenik a vonatkozó törvény végrehajtási rendelete, amely után - várhatóan két héten belül - valamennyi megyében aláírhatják az önkormányzatok az államnak történő vagyonátadásról szóló megállapodásokat - jelentette ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerdán Zalakaroson.

A 19 megyében összesen 739 intézményt - ezen belül 30 egészségügyi és 475 oktatási intézményt -, továbbá mintegy 61 ezer alkalmazottat érint a vagyonátadás  - mondta a területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulás szakmai fórumán.

Mint kifejtette: a 2013-tól létrejövő járások kialakításának alapelve, hogy egyetlen járás sem érhet túl a megyehatárokon és legfeljebb 30 kilométeres körzetűek lennének. A járási rendszer 1983-as megszűnésekor 83 járás volt, ezzel szemben most várhatóan 160-170-et alakítanak ki.

Jelenleg 175 kistérség van az országban, a tényleges térségszervező városok száma mintegy 200, várhatóan ezek figyelembevételével szerveződnek majd a járási hivatalok, amelyek államigazgatási feladatokat látnak el a megyei kormányhivatal szervezeti egységeként. A mostani 29 helyett várhatóan mintegy 300 helyen lesznek majd kormányablakok - tette hozzá a helyettes államtitkár a területi államigazgatás fejlesztéséről és a járások kialakításáról szóló előadásában.

Bitay Márton, a Belügyminisztérium önkormányzati stratégiai főosztályának vezetője az önkormányzati törvény tervezetéről tartott előadásában az új elemeket ismertetve azt mondta, hogy újraszerveznék a mintegy nyolcezer állami feladat állam és önkormányzatok közötti elosztását. Az alapelv az, hogy csak a települések képességeihez és lakosságszámához viszonyítottan lehet számukra feladatokat kiosztani.

Kitért arra, hogy közös önkormányzati hivatali struktúrát kívánnak kialakítani a működőképesség fenntartása és az új feladatfinanszírozási rendszer biztosításával. Úgy fogalmazott, hogy jelenleg a 3200 önkormányzat közül  mintegy kétezer nyújt be igényt az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések (önhiki) számára kiírt pályázaton, és ezen a helyzeten változtatni kell.

Kitért arra is, hogy bővül a polgármester hatásköre, például a jegyző felett munkáltatói jogot gyakorolhat, szavazategyenlőség esetében döntő lesz a szava, a testület két alkalommal történő határozatképtelensége esetén pedig jogosult lesz döntést hozni. Dönthet majd két ülés közötti időszakban a felmerülő halaszthatatlan ügyekben is, továbbá az önként vállalt feladatok ellátására fordítható összes forrás 10 százalékáig önállóan határozhat a felhasználásról.

Új jogintézményként a méltatlanság is megjelenik a törvényben, ennek következményeként a testület megszünteti annak a képviselőnek a megbízását, akit eltiltanak a közügyektől, netán szabadságvesztésre ítélik, de akkor is, ha bármilyen köztartozása van.

2013-tól a körjegyzőséget felváltja a közös önkormányzati hivatal, amelyet a járáson belüli települési önkormányzatok alkotnak, legalább kétezer fős összlakosság vagy legalább hét település összefogására. Változtatni csak a tervezett ötéves önkormányzati ciklusokban lehet majd ezeken a társulásokon - részletezte a Belügyminisztérium szakembere.

Kifejtette azt is, hogy az egyes önkormányzatok nem tervezhetnek majd működési hiányt, a normatív finanszírozás helyett pedig feladatfinanszírozás lép életbe, a kötelezően ellátandó feladatokhoz jogszabályokban meghatározott támogatást biztosítanak.

Az adósságkezeléssel kapcsolatban arról beszélt, hogy a jövőben az önkormányzatok csak a kormány engedélyével vállalhatnak adósságterhet, saját éves bevételeik legfeljebb feléig. Jelezte, hogy az ötven százalékos felső határra vonatkozóan sok módosító javaslat érkezett, mert ezt januártól a települések jelentős része valószínűleg nem tudná tartani. (MTI)



Newer news items:
Older news items:

Ha értesülni szeretne minden hírről, mely az új magyar járási rendszerrel kapcsolatos, kövessen minket a Facebook-on is!