20szeptember2017

JÁRÁSOK 2013 - Járások kialakítása, járási hivatalok

Megkezdődött a járásokról szóló általános vita a Parlamentben

Megkezdődött a járásokról szóló általános vita a Parlamentben. Minden esetben az állampolgárt kell a döntések középpontjába állítani, hiszen a folyamat egyik legfontosabb eleme a valódi szolgáltató állam megteremtése, amelynek központjában az ügyfelek állnak” - mondta Szabó Erika parlamenti expozéjában, amellyel megkezdődött a járásokról szóló törvénymódosítási javaslatnak az általános vitája.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára kiemelte: a Jó Állam kialakításának következő és egyben az eddigieknél lényegesen nagyobb lépése a járások kialakítása. Jelen törvénytervezet a járási hivatalok működésének alapvető szabályait és a törvényi szinten telepített államigazgatási feladat- és hatáskörök átrendezését tartalmazza.

Szabó Erika nyitó beszédében ismertette a területi közigazgatás átalításának, a Jó Állam megteremtésének eddigi állomásait. 2010-ben egy bürokratikus, széttagolt, átláthatatlan rendszert örökölt a Kormány. Ennek felszámolásához első lépésben létrehozták, a közigazgatási hivatalokat, visszaállították a törvényességi ellenőrzési felügyeletet, majd 2011. január 1-jével létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Minden lépés egy célt szolgál: az egyablakos ügyintézés megteremtését, az államigazgatás hatékonyabb, átláthatóbb működésének megteremtését.

Szabó Erika elmondta, hogy a törvényjavaslat tartalmazza a járások szervezetével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. A járási hivatal, Budapesten a körzeti hivatal 2013. január 1-jétől a területi államigazgatás bázisainak, a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a kirendeltségeként működnek majd. A szervezeti felépítés szintén a kormányhivatalok mintájára lesz kialakítva, hiszen az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező járási hivatal törzshivatalból és szakigazgatási szervekből áll majd. A járási hivatal szervezete magában fogja foglalni a megyei kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit, a járásszékhely polgármesteri hivatalának az átvételre kerülő államigazgatási feladatokat ellátó részét, a nem járásszékhelyen működő okmányirodát, a nem járásszékhelyen működő polgármesteri hivatalokban az átvételre kerülő államigazgatási feladatokat ellátó ügyintézőket.

A törvényjavaslat – az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelve - szükségképpen rendezi az államigazgatási feladatok járási hivatalhoz kerülésével együtt járó vagyonjogi átrendeződés szabályait is. Az államigazgatási feladat ellátásával állami tulajdonba kerül a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlanvagyon is. Az általános szabályozást a gyakorlatban az átkerülő vagyoni elemekről a kormánymegbízott és az érintett település polgármestere által október 31-ig megkötött megállapodás részletezi majd. Amennyiben nem születik megegyezés az átadás-átvételről, a megyei kormánymegbízott dönt november 15-ei határidővel. A döntés ellen bíróságon lehet fellebbezni. Az államtitkár kihangsúlyozta a közös felelősségvállalás fontosságát, amely elengedhetetlen a megállapodások időbeni megkötéséhez.

Szabó Erika kiemelte, hogy a járások kialakításával az állam nem új feladatokat hoz létre, hanem az önkormányzati szervek által ellátott államigazgatási feladatokat működteti más szervezeti formában. Az elmúlt húsz évben – elsősorban kényelmi szempontok miatt- a jegyzőkre telepített feladatok kerülnek át a járási hivatalokba. Így természetes, hogy a feladatok átrendezésével az azt ellátó humánerőforrást is biztosítani kell, mégpedig a feladatokat jelenleg is ellátó, felkészült és tapasztalt szakemberek személyében. Éppen ezért a járási hivatalhoz kerülő államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők a járási hivatalokhoz kerülnek, jogviszonyuk kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.

A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek főszabály szerint a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Az átvétel kizárólag államigazgatási ügyeket jelent, a járások kialakítása nem érinti az önkormányzati feladatellátást. Jegyzői hatáskörben maradnak többek között a helyi adóztatással összefüggő ügyek, birtokvédelmi eljárás, hagyatéki leltározás, szociális ellátásokkal és támogatásokkal kapcsolatos ügyek, a helyi védelmi igazgatási és katasztrófavédelmi ügyek, illetve egyes távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatok. A járási hivatalba megy át a személyi adat és lakcímnyilvántartás, az útlevél-igazgatással kapcsolatos feladatkör, gyámügyi igazgatás, gyermek és ifjúságvédelem, valamint a szabálysértési ügyek a járási hivatalok hatáskörébe kerülnek. Ez mintegy 160 törvényi szintű feladat-és hatáskör szétválasztását jelenti.

Az államtitkár kiemelte: a Kormány fontos célnak tartja, hogy a jelenleg már meglévő ügyintézési helyszíneket lehetőség szerint fenn kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a járások kialakításával az Állam nem vonul vissza azon településekről sem, ahol jelenleg hatósági ügyintézés történik, azonban ott a jövőben nem lesz a járási hivatal székhelye és nem kerül kialakításra kormányablak sem. Ezen településeken a járási hivatal kirendeltségek, illetve települési ügysegédként eljáró kormánytisztviselők útján lesz biztosított az állampolgároknak az államigazgatási ügyek kezdeményezésének lehetősége.

A járási kormányablakok kialakításával a cél az, hogy 2013 végére a jelenleg okmányirodát működtető településeken, amelyeken kormányablak kerül kialakításra, minden, a járási hivatalhoz tartozó ügyben lehessen ügyet intézni vagy kezdeményezni. Ebből is látható tehát, hogy a Kormány nem kívánja utaztatni az állampolgárokat, hanem a jelenlegi ügyintézési helyszíneken is biztosítja az elérhetőséget, valamint az országban kb. 300 településen teljes járási ügykörrel működő egyablakos ügyintézési helyszíneket biztosít.

Szabó Erika nyitó beszédében kiért arra is, hogy széles körű szakmai egyeztetés előzte meg a törvényjavaslat benyújtását. A Kormány 2011. szeptember 1-jén hozott határozatával meghatározta a járások kialakításának alapvető elveit. Ez alapján a járás az államigazgatás legkisebb területi egységeként kerül kialakítása. A járási hivatalok kialakítását és a Kormány részéről az alapelvek meghatározását egy közel fél éves szakmai előkészítés előzte meg. Ennek során szakmai tanulmány készült, amely a történelmi előzmények, földrajzi-közlekedési viszonyok, kulturális-társadalmi kapcsolatok figyelembe vételével tett javaslatot a járási modellekre, amelyet az államigazgatási feladatokra koncentráló, igazgatásszervezési szempont egészített ki.

A KIM a javaslatát széles körű egyeztetést követően alakította ki. Ennek során az önkormányzati érdekszövetségekkel – többek között az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma összehívásával, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségnek fórumain való részvétellel, -, jegyzői szervezetekkel és szakszervezeti képviselőkkel is egyeztetett a tárca.

A járások kialakításáról szóló koncepciót, valamint a járási székhelyek és a járásokba tartozó településekre vonatkozó javaslatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján való közzététel során 2012. január 10 és 29. között az állampolgárok, önkormányzatok közvetlenül is véleményezhették, ezzel is lehetőséget kapva arra, hogy véleményükkel közvetlenül alakítsák a járási szervezetrendszert.

Ennek eredményeként 757 db észrevétel érkezett, amelyből 29 db javaslat egyéb, a járások szervezetére irányuló javaslat vagy kritikai észrevétel volt. A 728 db érdemi javaslatból 338 települést érintett: 269 (ebből 6 fővárosi kerület) más járáshoz történő besorolását, járási székhelynek javasolt településre 69 javaslat érkezett.

Szabó Erika zárszavában kifejtette: bízik abban, hogy a járási hivatalok 2013. január 1-jei kialakításával és a bürokratikus eljárásokat egyszerűsítő programok végrehajtásával az államigazgatási ügyek intézésében olyan fordulat következhet be, amely minden állampolgár számára érzékelhető és kedvező lesz. A Kormány végső célja, hogy 2013 végére kialakuljon a kormányhivatali és kormányablak rendszer végleges formája, amelyben a körülbelül 300 kormányablak működésével megtörténik az ügyintézésnek a bürokráciából az egyablakos ügyintézés felé történő kivezetése. (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Sajtó Osztály)



Newer news items:
Older news items:

Ha értesülni szeretne minden hírről, mely az új magyar járási rendszerrel kapcsolatos, kövessen minket a Facebook-on is!